Önvizsgálat - mell

A mellrák a második leggyakoribb daganattípus a nők körében Amerikában. Ráadásul a kanadai nőknél ez a leggyakrabban diagnosztizált rákfajta [www.phac-aspc.gc.ca]. Bár a kutatók még nem értik teljesen a betegséget, annyi ismert, hogy a kevés alkohol, a rendszeres mozgás és az egészséges testsúly csökkentheti a betegség kialakulásának esélyét, a korai felismerés pedig általában azt jelenti, hogy korábbi, jobban kezelhető stádiumban fedezik fel. A mell önvizsgálatának módszere egyszerű, ebben a cikkben részletesen bemutatjuk.

Mi a mellrák?

A National Cancer Institute meghatározása szerint “a mell szöveteiben, általában a tejvezetékekben (a tejet a mellbimbóhoz szállító csövekben) és a lebenyekben (a tejet termelő mirigyekben) kialakuló rák”. Bár mellrák férfiaknál is előfordul, ennek valószínűsége nagyon alacsony.

Miért végezz mellönvizsgálatot?

A rendszeres mellönvizsgálat több okból is fontos. A korai felismerés és kezelés megmentheti az életedet. Kutatások szerint a mellrák korai stádiumban történő felismerése és kezelése megelőzheti az ebből a betegségből eredő halálozást. A mellönvizsgálat gyors, ingyenes, könnyen elvégezhető, és nem igényel külső segítséget. Ha rászoksz a rendszeres önvizsgálatra, megismered a melleidet, és jobban észreveszed a szövetek bármilyen rendellenes változását.

Kockázati tényezők

A kockázati tényezők kiküszöbölése és a védőfaktorok erősítése szintén rendkívül fontos. Negyven év feletti nőknek ajánlott legalább kétévente egyszer képzett egészségügyi szakemberrel is megvizsgáltatniuk a mellüket; ha azonban az átlagosnál több kockázati tényező érint, a mellönvizsgálat még nagyobb prioritást kap, és a képzett klinikus által végzett szűrésre is gyakrabban lehet szükség.

A magas kockázati tényezők közé tartoznak többek között a következők: a nem (mivel a mellrák által érintettek 99%-a nő), az életkor, ha egy közeli rokonnál előfordult már ez a betegség, az elhízás (a testtömegindex alapján meghatározva), ha a menstruáció tizenkét éves kor előtt vagy a menopauza ötvenöt éves kor után kezdődött, ha az első gyermek harminc éves kor után született - vagy egyáltalán nem született gyermek, a szoptatás teljes hiánya, valamint a hormonpótló terápia (HRT) alkalmazása.

A közepes kockázati tényezők azok, amelyek kevésbé következetesen növelik a rák kockázatát, vagy amelyekről feltételezik, hogy hozzájárulhatnak a kialakulásához. A közepes kockázati tényezők általában az életmóddal kapcsolatosak, például: dohánytermékek használata, napi egy italnál több alkohol fogyasztása, mozgásszegény életmód, gyümölcsben és zöldségben szegény étrend, valamint fogamzásgátló készítmények használata.

Mit vizsgálj meg?

Vizsgáld át a teljes mellterületet, amely magában foglalja a melleket, a hónaljat, a mellkas oldalsó részét, és a szöveteket egészen fel a kulcscsontig. Tükörben nézd meg a melleidet, ne lefelé nézve. Ha nagyobbak a melleid, emeld meg őket, és nézd meg az alsó felüket is.

A szemrevételezés

A szemrevételezéshez tükörre van szükség egy jól megvilágított helyen. Állj elé, és nézz egyenesen előre. A szemrevételezést végezd el az összes alábbi testhelyzetben: ülve, állva, a fejed fölé emelt karral, csípőre tett kézzel és előrehajolva. Mindegyik testhelyzetben szánj egy pillanatot arra, hogy oldalról is megnézd a melleidet a tükörben. Ezek a helyzetek soknak tűnhetnek, de céljuk van: megváltoztatják, ahogyan a mellek lógnak, így nagyobb eséllyel veszel észre bármilyen rendellenességet.

Nézd meg a melleidet, és figyeld meg a bőr textúráját, a mellek alakját, a méretbeli különbséget és a mellbimbó körvonalát. Jegyezz meg mindent, ami méretben, alakban vagy bőrtextúrában megváltozott. Ne aggódj az aszimmetria vagy a tökéletlenségek miatt! A lényeg, hogy bármilyen eltérést keress ahhoz képest, ami nálad megszokott, ezért fontos, hogy ezt a vizsgálatot rendszeresen elvégezd. Tanulmányozd a mellek profilját minden szögből, és jegyezd fel a szokatlan kidudorodásokat vagy kiálló csomókat. Figyelj a bőr behúzódására vagy ráncolódására is.

A tapintásos vizsgálat

A mellönvizsgálat tapintásos részének sikeres elvégzéséhez a gyakori gyakorlás a kulcs. Ha tudod, milyen tapintásúak általában a mellek, abból megérted, mi számít valóban rendellenesnek. Elsősorban dudorokat, csomókat, a bőr megvastagodását és/vagy fájdalmat keress. Lehet, hogy az egyik kezeddel jobban érzékelsz, mint a másikkal, ezért ellenőrzésként vagy viszonyítási pontként vesd össze, amit az egyik kezeddel érzel, azzal, amit a másikkal a másik mellen.

A női mellszövet általában valamelyest sűrű és csomós, de ennek mértéke személyenként eltérő. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem fogják tudni megkülönböztetni a normálisat a rendellenestől. Ha megismered a mellterületet alkotó elemeket, például a zsírszövetet, az izmokat, a csontokat, a nyirokrendszert és a tejvezetékeket, magabiztosabban végzed majd a vizsgálatot. Kell hozzá némi gyakorlás, de képes leszel felismerni a szöveteid változását.

A tapintásos mellönvizsgálathoz a vizsgált mellel ellentétes kezed három középső ujjának puha begyét használd. Tartsd az ujjaidat egymás mellett, miközben nyomást gyakorolsz a vizsgált területekre. Annyi nyomást alkalmazz, hogy ne siklj át egy csomó fölött, de vigyázz, ne nyomd túl erősen, mert egy dudort el is tolhatsz a tapintott területről. Az ujjak mozgása mindig körkörös: helyezd őket a bőrre, nyomd meg finoman, és dörzsöld körkörösen, amíg meg nem győződtél róla, hogy a területet alaposan átvizsgáltad.

Vizsgálati minták

Több minta is létezik, amely kifejezetten a mellterület átvizsgálására használható. Ezeket állva, valamint hanyatt fekve és/vagy oldalt fekve is érdemes elvégezni. Így a mellszövet elmozdul, és sikeresebben tapinthatod ki a területet. Próbáld ki az összes mozdulatot az előző bekezdésben leírt ujjmozgással, és válaszd azt a vizsgálati mintát, amelyik a leghatékonyabbnak és legkényelmesebbnek tűnik. Ne felejtsd el átvizsgálni a hónaljat, valamint a kulcscsont alatti mellkasi területet sem.

A körkörös mintánál kezdd a mell legkülső pontján, és haladj körbe a mell kerülete mentén. Amikor visszaérsz a kiindulópontra, szűkítsd a kört nagyjából egy inchnyivel, és menj körbe újra a mellen. Folytasd ezt a mintát, egyre kisebb köröket leírva, amíg el nem éred a bimbóudvart. Ismételd meg a másik mellen a másik kezeddel.

Az óramintánál képzeld el, hogy a mellen egy képzeletbeli óra van. A mell külső szélén, ott, ahol a tizenkettő lenne, kezdve körkörös ujjmozgással vizsgáld át a mell területét egy egyenes vonal mentén a mellbimbó felé. Ismételd ezt a lépést annyiszor, ahányszor szükséges, amíg az egész óralapot át nem vizsgáltad. Ismételd meg a folyamatot a másik mellen.

Az utolsó elrendezés, amelyet általában rácsmintának neveznek, azt jelenti, hogy az ujjaidat oszlopokban fel-le mozgatod az egész mell tetejétől az aljáig. A szegycsonthoz legközelebbi mellszövetnél kezdve körkörös ujjmozgással söpörj fel-le a rácson, amíg el nem éred a másik oldalt. Ne felejtsd el megemelni a mellet, hogy az alsó részét is megvizsgáld. Egyes nők azért részesítik előnyben a rácsmintát, mert ezzel könnyebb észlelni a mellszövet változásait. A rácsminta a szegycsonthoz legközelebbi, legkevesebb szövetet tartalmazó területről indul, és a legvastagabb szövetet tartalmazó hónalj felé halad.

Tippek

Hasznos, ha kiválasztod a neked megfelelő gyakoriságot (havonta egyszer, kéthavonta egyszer stb.), és bejelölöd a naptáradban. Ha rendszertelen a menstruációd, ha már nem menstruálsz, vagy ha várandós vagy, válassz ki egy napot, és minden hónapban ugyanezen a napon végezd el a mellönvizsgálatot. A ciklusod kezdete után nagyjából egy héttel-tíz nappal vizsgáld meg a melleidet, hogy ne legyenek annyira érzékenyek. Igyekezz tartani egy állandó menetrendet, hogy a lassan kialakuló változásokat is észrevehesd.

A mellek tapintásos vizsgálatának egyik legkönnyebb és legkényelmesebb módja, ha kádban vagy zuhany alatt végzed. A nedves, szappanos kéz könnyedén csúszik a melleken, és az ujjak is érzékenyebbek. Ha inkább a zuhanyon kívül vizsgálnád magad, testápolót vagy síkosítót is használhatsz helyette.

Mikor fordulj egészségügyi szakemberhez?

Ha új csomót vagy megvastagodást találsz, bármilyen új vagy szokatlan fájdalmat tapasztalsz, vagy bármilyen eltérést észlelsz a melled méretében, alakjában vagy tapintásában, jelezd az egészségügyi szakembernek. Emellett ha bármilyen változást észlelsz a mellbimbó környékén, például bőrpírt, váladékozást, behúzódást vagy ráncolódást, a biztonság kedvéért szólj az orvosodnak.

Van hátránya a rendszeres mellönvizsgálatnak?

A felesleges aggodalmat vagy szorongást gondosan kell kezelned. Vannak, akik inkább kerülik a rendszeres orvosi ellenőrzést és az önmegfigyelést, mert annyira félnek attól, hogy valami nem kívánt dologra bukkannak. Ez a hozzáállás sötétben hagy a változó testeddel kapcsolatban, és kizárja az időben történő beavatkozás lehetőségét. Aki fél, gondoljon a következő tényre: a mellben bekövetkező változások 80%-a nem rákos! [www.breastselfexam.ca]

Egyeseket az is aggaszthat, hogy a további orvosi vizitek pénzbe kerülnek. Bosszantó lehet félelmet és felesleges kiadást átélni csak azért, hogy kiderüljön, az egész téves riasztás volt; de biztos lehetsz benne, hogy a téves riasztás a lehető legjobb kimenetel. Minél jobban ráhangolódsz a melleidre, annál jobban fogod tudni megkülönböztetni a rendellenességeket a normális ingadozásoktól.

Végső gondolatok

Nincs garancia arra, hogy a mellönvizsgálat önmagában csökkenti a mellrák okozta halálozást. A legjobban úgy védheted meg magad, ha kezeled az összes kockázati tényezőt, figyelemmel kíséred a melleid változásait, és rendszeresen részt veszel az orvosod által ütemezett ellenőrzéseken. Ennek a mell egészségére való odafigyelésed szerves részének kell lennie.