Készen állok? - Nőknek

Minden nő felteszi magának ezt a kérdést, és gyakran másoknak is, köztük nekem. A válasz általában sokkal bonyolultabb, mint amilyennek látszik.

A biológusok szerint a szexuális érettség az a pont, amikor egy élőlény képes szaporodni. Ez megállja a helyét a fűnél, a férgeknél, a madaraknál, sőt talán a legtöbb emlősnél is. Az emberi nőt azonban nem írja le kielégítően. Azt sugallja, hogy amint megindult a menstruáció, készen állunk. Egyes kultúrákban ezt valóban így tartják. Csakhogy azokban a kultúrákban, ahol az anyaságnak nagyjából tizennégy évesen illik elkezdődnie, a lányok sokkal nagyobb eséllyel szenvednek súlyos szövődményeket, sőt halnak meg terhesség és szülés során. Már ez önmagában elárul valamit. Vegyük sorra, milyen élettani, lélektani és társadalmi változásokon kell átmennie egy nőnek ahhoz, hogy szexuálisan érett legyen.

Élettani szempontok

Az érés első jele általában a bimbóudvar - a mellbimbó szélesebb része - megduzzadása és a mellek növekedésének kezdete. Néhány hónappal később megjelenik az első menstruáció, majd beköszönt a teljes pubertás. A test változásai sokkal szerteágazóbbak, és sokkal tovább tartanak, mint ahogy a legtöbben gondolják.

A pubertás kezdetén a hüvely meglehetősen merev, rugalmatlan szerv. Csak néhány sejtréteg vastag, és nehezen tágul. Még nem termeli azt a természetes síkosságot sem, amely egy érett nőnél mindig jelen van, és szexuális izgalom hatására drámaian megnő. Nagyjából öt évvel később (legalább) már csodálatosan rugalmas szerv: vastag, erős, és képes befogadni egy gyermek születését. A csípő eleinte keskeny, a medence pedig még nem lapult és szélesedett ki - ami a női test jellegzetessége. A csikló a csiklóelőbőr alá húzódik, de a hegyét láthatod és érezheted ott, ahol a belső szeméremajkak felül összetalálkoznak.

A testünkben zajló hormonális változások alakítják ki az elsődleges és másodlagos nemi jellegeinket, és hozzák létre a teljesen kifejlett női testet. A hormonok átrendeződése a gyermekkoriról a felnőttkorira több évig tart. Az ezzel járó testi jellegek is tovább változnak. Nehéz megállapítani, mikor ér véget ez a hormonális változás, és a későbbi szakaszaiban talán nem is túl lényeges. Általában, ha a menstruációd már elég rendszeres, és nem több, mint egy kis kellemetlenség, a hormonjaid megtalálták az egyensúlyukat. A növekedés ettől még folytatódhat. Nekem a 20. születésnapom után egy teljes kosárméretet nőtt a mellem. Más nők is tapasztalják ezt, a mellükkel és a testük más részeivel is.

A serdülőkori növekedéshez tápanyagok kellenek - rengeteg tápanyag. Még ha a szokásos értelemben már nem is nősz, az egyes szervek fejlődnek (mell, méh, hüvely, szőrzet); a csontozat változik, az ízületek fejlődnek, és a test kifejezetten nőiessé válik.

Ebben az időszakban a szex kockázatai nagyon magasak. Ha a menstruáció rendszertelen, akkor a peteérés is az. Ha egy nő úgy dönt, hogy már a serdülőkor elején szexuálisan aktív lesz, sokkal gondosabb fogamzásgátlásra van szüksége, mert a kockázatos időszakot szinte lehetetlen kiszámítani. Van, akinél nem minden hónapban van peteérés; másoknál havonta többször is; és van, akinél csak az egyik petefészekből indul meg a peteérés, a másikból nem. Úgy kell tekintened magadra, mint aki mindig termékeny.

Ha teherbe esel, mielőtt a saját fejlődésed véget érne, verseny indul a tápanyagokért. Ugyanarra a táplálékra van szükséged az egészséges csontokhoz és ízületekhez, mint amire a babának ahhoz, hogy normálisan, egészséges gyermekké fejlődjön. Ez az egyik oka annak, hogy a tizenéves anyák babái gyakran kis súlyúak vagy koraszülöttek. Ebben a versenyben mindketten veszítenek. Sem az anya nem fejlődik természetes módon, sem a baba. A tizenéves terhesség több speciális ellátást igényel, mint a felnőttkori, és mindig gondosan megtervezett étrendet kell követni mellette. A várandós tinédzsereknek van a legnagyobb szükségük korai orvosi ellátásra, és mégis ők kérik a legritkábban.

Ahogy az elsődleges nemi szervek fejlődnek, a hüvely elég hamar képessé válik befogadni egy péniszt. Bármilyen megdöbbentő is lehet az első érintés egy pénisszel, az valójában elég kicsi a baba fejéhez képest. Lehet, hogy a hüvely már befogadja a szexet, de még nem áll készen arra, hogy megbirkózzon egy komoly következménnyel - a szüléssel. A szülés császármetszésbe, nagy gátmetszésbe vagy a nemi szervek maradandó károsodásába torkollhat.

A terhesség alatt ismét jelentősen átrendeződik a hormonok összetétele a testedben. Mivel a pubertás kezdete óta még nem álltak egyensúlyba, ellentmondó jelzések jutnak el a tested más részeibe. A melleid azt az utasítást kapták, hogy nőjenek, de mielőtt ez megtörténne, már azt kapják, hogy hagyják abba a növekedést, és termeljenek tejet. A csontozat átalakulására vonatkozó jelzések nem valósulhatnak meg teljesen, ha közben átváltanak arra, hogy egy másik testet növesszenek a méhedben. A tápanyagok elterelésével együtt ez egész életen át tartó problémákat okozhat az anyának. Az ízületek a serdülőkorban még formálódnak, és most egy olyan terhet kell cipelniük, kibillent egyensúllyal, amelyre nincsenek felkészülve. A lehetséges testi problémák nem a szexuális élettel magával járnak, hanem a szexuális élet természetes, eredendő következményével - a terhességgel.

Lélektani szempontok

A korán elkezdett szex lélektani hatásairól esik a legkevesebb szó, pedig ezek lehetnek a legkárosabbak. Minden szexuálisan aktív nő teherbe eshet, valahányszor befogad egy péniszt. Valószínűleg minden nő, aki ezt olvassa, megnézi a bugyiját, valahányszor vécére megy. Mi folyik ki belőlünk, és mit jelenthet? Az a nagyjából 400 menstruáció, amely mindannyiunknak jut, mind egy-egy lehetséges aggodalom. Ha teherbe szeretnénk esni, rettegünk a kis piros foltoktól; ha abban reménykedünk, hogy nem vagyunk terhesek, szívből örülünk nekik. Bármennyit panaszkodunk is a menstruáció alatt, és bármennyit szenvedünk is néha, minden hónapban nagyon várt esemény. Ha elmarad, az sokkal rosszabb üzenet.

Biztos vagyok benne, hogy minden nőnek, aki valaha először volt hüvelyi szexben, másnap reggel az első gondolata ez: "Vajon terhes vagyok?!" Nálam is így volt (pedig azt hittem, teljesen fel vagyok készülve), és így van minden nőnél, akit valaha megkérdeztem erről. (A rendelő titkárnője épp most hozott be egy köteg papírt, és megkérdeztem tőle, mi volt az első gondolata a szüzessége elvesztését követő napon. Ugyanez!) És a kérdés minden nap megismétlődik, amíg meg nem jön a következő menstruáció. 26 éves korra ez a női élet természetes része, és valószínűleg már végiggondoltuk a lehetséges lépéseket és következményeket. 16 évesen ez borzalmas teher. Minden eltelt nappal nehezebb, amíg meg nem látjuk a foltokat, és ha két napot késnek, a teher még nehezebbé válik.

Egy fiatal nő ezen az oldalon, aki még most szokja a női létnek ezt a részét, minden hónapban küld nekem egy e-mailt nagyjából ezzel a tartalommal: "Szerintem tegnap kellett volna megjönnie!!!; aggódom." Ez óriási teher egy tinédzsernek, aki még csak tanulja, hol a helye a világban, és hogyan kezelje a női lét számtalan más részletét. Van, akinek minden hónap gyötrelmes várakozás. Ez olyan figyelmet és energiát von el, amelyet sokkal hasznosabban lehetne az életre való felkészülésre fordítani. Az igazi irónia az, hogy sok fiatal nő valaki más kielégüléséért megy végig a szex mozdulatain, miközben ő maga még nem tudja, milyen érzés egy orgazmus.

Az én esetemben a barátnőm és én mindketten úgy döntöttünk, hogy "itt az idő", és nekiláttunk felkészülni arra, hogy "egészen a végéig" elcsábítsuk a barátainkat. Tizenöt évesek voltunk, és elegünk volt abból, hogy folyton azt hallgatjuk, óvjuk a szüzességünket. Miután néhány hónapig izzadtunk a félelemtől, és az egyetlen kielégülésünket az önkielégítés jelentette, amikor hazaértünk, úgy döntöttünk, hogy nem éri meg. A nővérem és egy nagynéném is (mindketten segítettek a felkészülésben, hüvelyi zselét, óvszert stb. vettek nekünk) figyelmeztettek minket ezekre a következményekre. Az első hónap, amikor nem aggódtam folyton azon, hogy megjön-e a menstruációm, olyan volt, mint egy újjászületés. Arra is rájöttünk, hogy segíthetünk egymásnak, de az már egy másik téma.

Néhány évvel később valóban szexuálisan aktív lettem, és azóta is kifejezetten élvezem. Kortárs nyomás alig nehezedett ránk - leszámítva azt, amit egymásra gyakoroltunk. Lehet, hogy úgy viselkedtünk, mintha fogadásból tennénk. Persze a barátaink a lehető legfogékonyabbak voltak, de nem nagyon erőltettek semmit azon túl, hogy néha megfogdostak minket, és időnként kézzel kielégítettük őket. A Hebridák védett, vallásos közege nem sok nyílt nyomásnak engedett teret, de későbbi éveimben meglepődve tapasztaltam, hány más nő élte át ugyanezt (talán egy-két évvel később).

Kozmopolitább környezetben nemcsak a fiúk biztatnak (végül is nekik, fiatalos macsó szemléletük szerint, mindent megnyerhetnek), hanem a szexuálisan aktív lányok is gyakran biztatják a társaikat, hogy vágjanak bele. Sokszor kínos vitába szállni. Ezzel kiderülhet, hogy tájékozatlan vagy tapasztalatlan vagy. A fiúknak nagyjából így kell válaszolni: “Készen állsz rá, hogy apuka legyél?” A lányokkal gyakran több lehetőség van a valódi kérdések megbeszélésére.

Ha tényleg a barátaid, hajlandók lesznek beszélni erről. Ha nem, miért fogadod meg a tanácsukat? Egy veled egykorú nőnek a legjobb válasz az, ha megkérdezed, valójában mit kap a szextől? A tizenévesek túlnyomó többségénél az őszinte válasz egyszerűen: állandó félelem. Félelem a terhességtől; félelem a betegségektől; félelem attól, hogy a család rájön; félelem a szakítástól; félelem a pletykától; félelem a saját alkalmatlanságától. Az ő válaszaik: mindig használunk óvszert; senki nem fog pletykálni; szeret engem; szeretem őt; eszébe sem jutna mással csinálni; tanulok nővé válni; csinálom, tehát biztosan felnőtt vagyok. Az iskoládban minden 100 nő közül, aki óvszerre hagyatkozik, nagyjából 13 teherbe esik a következő évben, mert az óvszert gyakran nem jól használják; ha minden alkalommal helyesen használnák, csak körülbelül 2. Minden tizedik szexuálisan aktív tinédzser hordoz egy vagy több nemi úton terjedő betegséget. Ezeknek a tizenéves kapcsolatoknak kevesebb mint öt százaléka vezet végül házassághoz és élettársi kapcsolathoz. Minden szexuálisan aktív osztálytársad ült már sírva egy vécéfülkében, miközben a folttalan bugyiját nézte. A fiúk? Sokan egyszerűen elélveznek néhányszor egy randin, és alig várják, hogy bejelenthessék az eredményüket. Nem gyűlölöm a férfiakat; szeretem őket. Ebben a tizenéves szubkultúrában egyszerűen így mennek a dolgok.

Lehet, hogy készen állsz a szexuális kielégülésre, de ez nem jelenti azt, hogy készen állsz a teljes hüvelyi szexre is.

Társadalmi szempontok

Egy 26 éves férjes nőnél a terhesség várható; egy 26 éves hajadonnál ilyen az élet; egy 19 évesnél felelőtlenség és könnyelműség; egy 16 évesnél katasztrófa. Ezek egyike sem feltétlenül igaz, de ez a társadalmi megítélés. Ez alakítja a körülötted élők hozzáállását és bánásmódját.

Egy másik szinten: ha kiderül, hogy egy húszas éveiben járó hajadon nő szexuálisan aktív, az senkit sem lep meg. Szerencsére ma ezt teljesen elfogadhatónak és az ő magánügyének tekintik; tudja, mit csinál, és felelős a saját tetteiért. Ha kiderül, hogy egy 19 éves szexuálisan aktív, azt általában figyelmen kívül hagyják. Amíg nem esik teherbe, a család elnézheti a jeleket és a valóságot, és remélheti, hogy tudja, mit csinál. Ha kiderül, hogy egy 16 éves aktív, az továbbra is aggodalomra ad okot. És a következményeket az egész család viseli, nem csak a fiatal nő.

Észre lehet venni? Nos, nem, szűzhártya nélkül semmivel sem nézel ki másként, mint szűzhártyával - még a vizsgálóasztalon sem. De igen, vannak erős jelek, amelyek komoly aggodalmat kelthetnek a barátaidban, a családodban, az iskolában, sőt olyan emberekben is, akiket nem is ismersz. Üzenetet hordoznak a fiúk, akikkel randizol; a lányok, akikkel lógsz; a helyek, ahol látnak. Egy nagyon kis városban élek, ahol szinte mindenkit ismer a lakók többsége. Egy nagyobb városban ez egy környéknek felelne meg, és a családok, emberek és helyek ismerete nagyjából ugyanilyen. Ha látok egy párt éjfélkor egy ösvényen sétálni, levonok bizonyos következtetéseket. Tudom, mi folyik a túrázók kunyhójában az ösvény másik végén. Ha két 18 évesről van szó, talán még egy kicsit mulatságosnak is találom; ha két 16 évesről, lehet, hogy aggódni kezdek. Ha a párom 14 éves gyereke lenne az egyikük, valószínűleg magamon kívül lennék. Hasonló következtetéseket gyakran levonnak.

Emlékszem egy nagyon népszerű fiatal nőre azon a szigeten, ahol felnőttem, aki teherbe esett. Ez egy nagyon szoros közösség volt. Ő és a barátja is 17 évesek voltak. Gyanítom, hogy a szigeten minden anya megtiltotta a gyerekeinek (nekem is), hogy valaha is randizzanak bármelyik fiatalabb testvérével. Vad feltételezések és következtetések, de attól még valóságosak. Az egész család egy kalap alá kerül. Ötven évvel korábban elküldték volna, a babát örökbe adták volna, és nyilvánosan mindenki úgy tett volna, mintha semmi sem történt volna. A behúzott függönyök mögött viszont minden család ezen csámcsogott volna. Volt olyan család, amely elköltözött, hogy elkerülje a terhes lány szégyenbélyegét; mások megtűrt kitaszítottakká váltak.

A családon belül lehetetlen megőrizni a szexuális életed "titkát". Minden nő, aki anya, találkozott már néhányszor ondóval, és azonnal felismeri - a szagát, a kinézetét, az anyag merevségét, amelyre rákerült. Feltűnnek a tisztasági betétek a szemetesben szokatlan időpontokban; a spermicideknek jellegzetes szaguk van. Az anyukád lehet, hogy szó nélkül hagyja; lehet, hogy tombol és kiabál; de tudni fog róla.

Egy gyermek anyagi terhe egy 26 évesnél az övé, és valószínűleg csak az övé; egy 16 évesnél a szülőkre hárul a költség. A vállalt kockázat nem csak a tiéd (bár elsősorban arra kell gondolnod), hanem az egész családé - a szülőké és a testvéreké. Képzeletbeli 26 évesünk élete drasztikusan megváltozik (akár férjnél van, akár nem), de jól kezelhető marad. Az egyedülálló anyák nem ritkák, és vannak támogató rendszerek számukra - bölcsőde, egészségügyi ellátás, bébiszitterek, elfogadó barátok és gyakran egy elfogadó család. Képzeletbeli 16 évesünkre egészen más kihívások várnak. A társasági élete évekre gyakorlatilag megszűnik. A saját tanulmányai nehezebbé válnak, ha egyáltalán folytathatók. A szüleire nehezedő teher nagyon nagy lesz.

Rendben, akkor mit is akarok mondani? A válasz minden nő számára a sajátja. A nők fele a 18. és a 20. születésnapja között válik szexuálisan aktívvá. Talán egynegyedük korábban kezd, a másik negyed pedig tovább vár. 25 éves korra viszonylag kevés szűz marad, de egyáltalán nem ismeretlenek. Úgy tűnik tehát, hogy a legtöbben mérlegeltük a lehetőségeinket, és arra jutottunk, hogy a tizenéves korunk legvégén állunk készen. A szociológusok azt mondanák, hogy ez "normális", vagyis a legtöbben így tesznek. Annyira bízom a nőkben, hogy elhiggyem: legtöbbjük maga döntött úgy, hogy eddig a korig szűz marad, és maga döntött úgy, hogy ebben a korban válik aktívvá. Nem véletlen, hogy az iparosodott világban mindenütt (Japán az egyetlen kivétel) a nők így döntenek. Olyan korban is vannak, amikor már végiggondolták a kockázatokat és a szükséges lépéseket. Nyitott szemmel járnak. Nem véletlen, hogy vannak, akik tovább várnak; egyszerűen még nem állnak készen erre a nagyon komoly lépésre. A fiatalabb kor aggaszt. Nincs még elég felgyűlt tapasztalat, sem saját, sem másoktól tanult, ahhoz, hogy valaki megfontolt kockázatot vállaljon.